Társadalmi felelősségvállalás az innováció szolgálatában

November 5–6-án rendezték meg az ELTE Innovációs Napjait „A társadalmi felelősségvállalás innovatív megközelítése” mottóval. A kétnapos esemény célja az volt, hogy bemutassa az egyetemmel együttműködésben kimagasló eredményeket elért innovátorokat, és közelebb hozza egymáshoz a felsőoktatási kutatókat, a vállalkozói szemléletű hallgatókat, valamint a hazai KFI-támogató intézményeket, vállalati és nonprofit szakmai műhelyeket – a társadalmi innováció és felelős működés jegyében.

A rendezvényt Darázs Lénárd, az ELTE rektora nyitotta meg. Kiemelte: a rendezvény fejlődését jól jelzi, hogy az eredetileg egynapos program mára kétnapossá bővült. Hangsúlyozta, hogy az ELTE minden évben az innovációs ökoszisztéma egy-egy aktuális, szerkezeti kihívását állítja középpontba. „A technológiai innovációnak óriási a pénzigénye, de

a vállalatok versenyképességét a társadalmi és oktatási innováció is alapvetően befolyásolja,

sőt a társadalmi jóllétet is segíti” – fogalmazott. A rektor külön kitért arra is, hogy a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium a Nyelvtudományi Kutatóközpont integrációjával mára egyedülálló nyelvimodell-fejlesztési központtá vált, míg a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium világszínvonalú eredményeket ér el.

Takács Mihály és Lengyel Anna cégük, a futar.hu fenntarthatósági kezdeményezéseit ismertették. A 20 fős vállalat 2023-ban Üzleti Etikai Díjat nyert, és működését az alulról jövő kezdeményezések, a civil együttműködések és az önálló, kreatív munkavállalói szemlélet jellemzi. Stratégiájának célja, hogy egyszerre valósítsa meg a karbonkibocsátás csökkentését és a növekedést. E törekvés egyik példája a Bútorbank program, amely a bútorhulladék újrahasznosításával segíti a nélkülöző családokat.

A délelőttöt záró kerekasztal-beszélgetésben Szabados Zsuzsanna, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese, valamint Kiss Gyöngyvér és Takács Mihály vettek részt, a moderátor pedig Veisz Ákos, a BDO Magyarország ügyvezetője volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a társadalmi értelemben is felelős szervezeti működés innovatív, hatásaiban mért megközelítése tekinthető a CSR fejlődése következő lépcsőfokának, mint egyfajta „CSR 2.0”. A beszélgetés során elhangzott, hogy

a fenntarthatóság nem a profit ellenében, hanem azzal összhangban működik,

és a munkavállalók bevonása, valamint az önkéntes, pro bono tevékenységek kulcsfontosságúak a hosszú távú vállalati sikerhez. Szó esett arról is, hogy bár a gazdasági nehézségek sok vállalatot óvatosságra intenek, a recesszió egyben lehetőséget is teremt az innovációra és a felelős, tudatos működés megerősítésére.